BA Minor Germanisztikai szak
Tantárgyi programok;
az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.
Tantárgy neve: C.a.1. Nyelvgyakorlat |
||||
|
Kredit: 10 |
Félévek száma: 2 |
Heti óraszám: |
Óratípus: 5 szeminárium |
Értékelés: 5 gyakorlati jegy |
|
Tantárgy leírása: A tantárgy célja a különböző előképzettséggel és nyelvi szinttel érkező hallgatók nyelvtudásának nivellálása, folyamatos aktualizálása, felkészítésük a magasabb szintű nyelvi stúdiumokra és a differenciált szakmai modulokra. A tárgy interdiszciplináris, a tantárgyelemek összekapcsolják az egyes nyelvi készségterületeket. A tantárgy a következő tantárgyelemekből áll (minden tantárgyelemhez tartozik egy rövid leírás és minimális szakirodalmi lista.): Szóbeli
kommunikáció I. (szeminárium) – 2 óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a hallásértés és a beszédkészség fejlesztése, melynek módszerei a szóbeli összefoglalás, elbeszélés, véleményalkotás, beszélgetés, vita és referátum, de ezt kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. Tetzeli von Rosador, Hans-Jürg / Neuf-Münkel, Gabriele / Latour, Bernd: Wege. Lehrbuch. Deutsch als Fremdsprache. Mittelstufe und Studienvorbereitung. Lehrbuch. Ismaning: Max Hueber Verlag. 1992. (Hörkassetten.) Szóbeli
kommunikáció II. (szeminárium) – 2 óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával, olvasásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a hallásértés és a beszédkészség fejlesztése, amire a hozzászólás, érvelés, kommentár, szerepjáték, vita, tervjáték, kerekasztal-konferencia gyakorlásával kerül sor. Ezt kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. Tetzeli von Rosador, Hans-Jürg / Neuf-Münkel, Gabriele / Latour, Bernd: Wege. Lehrbuch. Deutsch als Fremdsprache. Mittelstufe und Studienvorbereitung. Lehrbuch. Ismaning: Max Hueber Verlag. 1992. Írásbeli
kommunikáció I. (szeminárium) – 2
óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy a hallgatók fejlesszék írásbeli kommunikációs képességeiket. Középpontban áll az olvasásértési készség fejlesztése. A különféle szövegfajták tanulmányozásával felismerik azok formai, lexikai, grammatikai és stilisztikai jellegzetességeit, az egyes nyelvtani jelenségek elemzésével és gyakorlásával, pontosítják nyelvtani tudásukat. Ezt kiegészítik a többi készségek, elsősorban az íráskészség, másodsorban a hallásértési- és beszédkészség.
Kötelező
olvasmányok: Klein, Alfons: Kurz und bündig. Wiesbaum: Verlag Liebaug-Dartmann 1999. Tetzeli von Rosador, Hans-Jürg / Neuf-Münkel, Gabriele / Latour, Bernd: Wege. Lehrbuch. Deutsch als Fremdsprache. Mittelstufe und Studienvorbereitung. Lehrbuch. Ismaning: Max Hueber Verlag. 1992. Írásbeli
kommunikáció II. (szeminárium) – 2
óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy a hallgatók fejlesszék írásbeli kommunikációs képességeiket. Középpontban áll az íráskészség fejlesztése. A különféle szövegfajták tanulmányozásával felismerik azok lexikai, grammatikai és stilisztikai jellegzetességeit, az autentikus példák nyomán maguk is változatos szövegfajtákat hoznak létre, pl. elbeszélés, leírás, jellemzés, véleménykifejtés, elemzés. stb. Ezt kiegészítik a többi készségek, elsősorban az olvasáskészség, másodsorban a hallásértési- és beszédkészség.
Kötelező
olvasmányok: Tetzeli von Rosador, Hans-Jürg / Neuf-Münkel, Gabriele / Latour, Bernd: Wege. Lehrbuch. Deutsch als Fremdsprache. Mittelstufe und Studienvorbereitung. Lehrbuch. Ismaning: Max Hueber Verlag. 1992. Grammatikai
gyakorlatok (szeminárium) – 2 óra
2 kredit A grammatikai gyakorlatok kialakítják a helyes írásbeli és szóbeli nyelvhasználatot. A
szóbeli és írásbeli megnyilatkozás során a hallgatóknak tudatosan kell
törekedniük arra, hogy az eddig megszerzett nyelvtani ismereteiket
fejlesszék, bővítsék és nagyobb hangsúlyt fektessenek a helyes
nyelvhasználatra. Az órákon gyakoroljuk - a teljesség igénye nélkül - azokat
a morfológiai és szintaktikai ismereteket, melyek elsajátítása biztosabbá
teszi a hallgatók nyelvhasználatát. Kötelező olvasmányok: Bassola Péter / Orosz Magdolna / Polákovits Sarolta: Rendszerező német nyelvtan és gyakorlatok. Szeged: Grimm kiadó. 2002. Griesbach,
Heinz / Uhlig, Gudrun: 4000 deutsche Verben. Ihre Formen und ihr Gebrauch.
Ismaning: Max Hueber Verlag. 1995. Hall,
Karin / Schreiner, Barbara: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Ismaning:
Verlag für Deutsch. 2000. Schnitt,
Richard: Weg mit den typischen Fehlern. Teil 1. Ismaning: Verlag für
Deutsch. 1993. Schnitt,
Richard: Weg mit den typischen Fehlern. Teil 2. Ismaning: Verlag für
Deutsch. 1993. |
||||
|
Tantárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella Oktató: Barócziné Nagy Terézia, Kocsa Zoltán Istvánné, Sztankovicsné Kovács
Erika |
||||
Tantárgy neve: C.a.2. Kulturális ismeretek |
||||
|
Kredit: 4 |
Félévek száma: 2 |
Heti óraszám: |
Óratípus: 2 előadás
|
Értékelés: 2 kollokvium |
|
Tantárgy leírása: A kulturális ismeretek áttekintést nyújtanak a német
nyelvű országok történelmi, földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális
jellegzetességeiről, hagyományairól, szokásairól. A tantárgy a következő tantárgyelemekből áll (minden tantárgyelemhez tartozik egy rövid leírás és minimális szakirodalmi lista.): A német nyelvű
országok története és földrajza (előadás) – 1 óra 2
kredit Az előadás célja, hogy a hallgatók autentikus olvasmányszövegek, képek és filmek segítségével megismerhetik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait, földrajzi sajátosságait, rövid, áttekintő történelmét, a hétköznapi élet aktuális gazdasági és társadalmi problémáit, pl. kül- és belpolitika, bevándorlás, környezetvédelem, munkaerőpiac, fogyasztás, oktatáspolitika stb. Kötelező olvasmányok: Bubner, Friedrich / Seel, Helga: Transparente Landeskunde. Bonn: Goethe-Institut Inter Nationes. 2000. Österreich. Tatsachen und Zahlen. Bundespressedienst: Wien. 2000. Péntek Bernadett / Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Országismereti tankönyv. Padlás Nyelviskola Kiadó: Sopron. 2000. Rudolf, Hans-Ulrich / Oswalt, Wadim: Taschenatlas Deutsche Geschichte. Gotha u.a.: Klett-Perthes Verlag. 2004. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung) Frankfurt / M.: Societs Verlag. 1998. A német nyelvű
országok jelenkori kultúrája (előadás)
– 1
óra 2 kredit A hallgatók autentikus olvasmányszövegek, képek és filmek segítségével megismerik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait és idegenforgalmi nevezetességeit. Képet kapnak a kulturális élet aktuális vonatkozásairól, pl. színházak, mozifilmek, múzeumok, képtárak, fesztiválok, kiállítások, kulturális események, sajtó, könyvkiadás. Áttekintik a legkiemelkedőbb német, osztrák és svájci művészeket, zeneszerzőket és a kulturális élet más fontos képviselőinek munkásságát. Kötelező
olvasmányok: Österreich. Tatsachen und Zahlen. Bundespressedienst: Wien. 2000. Péntek Bernadett / Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Országismereti tankönyv. Padlás Nyelviskola Kiadó: Sopron. 2000. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung) Frankfurt / M.: Societs Verlag. 1998. |
||||
|
Tantárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella Oktatók: Kocsa Zoltán Istvánné, dr. Kováts Judit |
||||
Tantárgy neve: C.b.1.
Nyelvi ismeretek
|
||||
|
Kredit: 10 |
Félév: 5 |
Heti óraszám: Ld. az egyes tantárgy-elemeknél |
Óratípus: 5 szeminárium |
Értékelés: 5 gyakorlati jegy |
|
Tantárgy leírása: Fonetikai gyakorlatok (szeminárium) – 1 óra 2 kreditA szeminárium kettős célkitűzése, hogy a hallgatók egyrészt megismerjék a korrekciós fonetika területét és a fonetikai transzfer jelenségek tudatosítása révén, valamint a német standard kiejtés gyakorlásával alkalmazni tudják azt később önállóan is. Megismerteti a hallgatókat a fonetika és a fonológia tudományterületekkel. Másrészt a kiejtési gyakorlatok alkalmazásával elősegíti az idegen nyelven történő kommunikáció tökéletesítését. Kötelező olvasmányok: Crystal, David: Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt / M., New York: Campus. 1995. Dietz, Günther / Tronka, Krisztián: SprechProbe (Aussprachetraining für ungarische DaF-Lerner). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 2001. Duden. Das Aussprachewörterbuch. Mannheim, Leipzig u.a.: Dudenverlag. 1985. Rausch, Rudolf / Rausch, Ilka: Deutsche Phonetik für Ausländer. Berlin, München u.a.: Langenscheidt. 1993. Uzonyi, Pál: Phonetik und Phonologie des Deutschen. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1998. Konverzáció
(szeminárium) – 1 óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy a hallgatók továbbfejlesszék szókincsüket, szóbeli kifejezésmódjuk gazdagabbá, árnyaltabbá váljon. Jellemző munkaforma a referátum: a hallgatók önállóan felkészülnek egy-egy aktuális újságcikk témájából, amit autentikus újságcikkeket tartalmazó tankönyvekből, a kereskedelemben kapható újságokból vagy elektronikus úton szereznek meg. A referátumok témáit kiegészíthetik audiovizuális anyagokkal is, amit a német nyelvű hírcsatornák adásaiból videora rögzítettek. A szóbeli referátumot hozzászólás, megbeszélés, vita követi. Kötelező olvasmányok: Bachmann, Saskia / Gerhold, Sebastian / Müller, Bernd-Dietrich / Wessling, Gerd: Sichtwechsel Neu 3. Kommunikative Absicht und sprachliche Realisierung. Manipulation durch Sprache. Stuttgart: Klett. 2000. Bahlmann, Clemens / Breindl, Eva / Dräxler, Hans-Dieter / Ende, Karin / Storch,Günther: Unterwegs. Materialienbuch. Berlin und München. u.a.: Langenscheidt. 1998. Bahlmann, Clemens / Breindl, Eva / Dräxler, Hans-Dieter / Ende, Karin / Storch,Günther: Unterwegs. Kursbuch. Berlin und München u.a.: Langenscheidt. 1998. Stilisztika (szeminárium) –
1 óra 2 kredit
A szemináriumon bevezetésre kerülnek a legfontosabb stilisztikai
alapfogalmak: mi a stílus, mivel foglalkozik a stilisztika, milyen
stíluselemek és stílusjegyek vannak, hogyan és miért befolyásolják a szöveg
interpretációját a szövegben szereplő stilisztikai jegyek. A stilisztikai
szempontokat érvényesítő szövegelemzés kiterjed a szöveg grammatikai és
szintaktikai jellemzőire. Néhány mintául szolgáló stilisztikai elemzés
áttekintése után a hallgatók különböző szövegtípusokon gyakorolják a tanult
stilisztikai eszközök felismerését ill. önállóan is alkotnak különböző
stílusjegyeket viselő szövegeket. A szemináriumon elsajátított anyag
fejleszti a hallgatók stílusérzékét, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük az
elsajátított stíluseszközök segítségével pontosabbá és árnyaltabbá válik. Kötelező olvasmányok: Baumert, Andreas / Sauer, Wolfgang: Grammatik und Stil. Gutes und
richtiges Deutsch. Frankfurt/M.: Verlag für Sozialwissenschaften. 2003. Der Duden in 12 Bänden. Das Stilwörterbuch. Band 2. Grundlegend für
gutes Deutsch. Mannheim: Bibliographisches Instiut. 1988. Fricke, Georg: Guter Stil – leicht gemacht. Eine Anleitung. Berlin:
Kleist. 2001. Gent, Uta: Stilistik. Übungsbuch. Veszprém: Egyetemi Kiadó. 1995. Göttert, Karl Heinz / Junge, Oliver: Einführung in die Stilistik. München: Fink. 2004. Fordítástechnika I.
Németről magyarra fordítás (szeminárium) – 1 óra 2 kredit A tanegység célja, hogy a hallgatók megtanuljanak különbséget tenni – a tapasztalatok szerint - a középiskolában elsajátított „fordítási gyakorlatok”, és a tudományos szinten megjelenő fordítás között. A szemináriumi órák során rendszeresen kapnak hallgatóink – főként didaktizált jellegű – németről magyarra történő fordítási feladatokat, miközben ügyelünk arra, hogy a fordítandó szövegek más-más témaköröket öleljenek fel, ezzel is növelve a diákok szókincsét, tágítva látókörét. Kötelező olvasmányok: Dr. Babári Ernő / Dr. Babári Ernőné: Szövegértés, fordítás, tömörítés és képleírás a közép- és felsőfokú német nyelvvizsgákra. Székesfehérvár: Lexika. 1993. Bedő Éva: Német tesztek és fordítási feladatok a „B” típusú közép- és felsőfokú nyelvvizsgákra. Székesfehérvár: Lexika . 1997. Dániel Ágnes: A fordítói gondolkodás iskolája. Gáspár Irma / Sz. Egerszegi Erzsébet / Szitnyainé Gottlieb Éva:
Fordítás magyarra és szövegértés. Kautz, Ulrich: Handbuch Didaktik des Übersetzens und Dolmetschens. München: Iudicium Verlag. 2000. Fordítástechnika
II. Magyarról németre fordítás (szeminárium) – 1 óra 2 kredit A tanegység célja, hogy a hallgatók megtanuljanak különbséget tenni – a tapasztalatok szerint - a középiskolában elsajátított „fordítási gyakorlatok”, és a tudományos szinten megjelenő fordítás között. A szemináriumi órák során rendszeresen kapnak hallgatóink – főként didaktizált jellegű – magyarról németre történő fordítási feladatokat, miközben ügyelünk arra, hogy a fordítandó szövegek más-más témaköröket öleljenek fel, ezzel is növelve a diákok szókincsét, tágítva látókörét. Kötelező olvasmányok: Dr. Babári Ernő / Dr. Babári Ernőné: Szövegértés, fordítás, tömörítés és képleírás a közép- és felsőfokú német nyelvvizsgákra. Székesfehérvár: Lexika. 1993. Bedő Éva: Német tesztek és fordítási feladatok a „B” típusú közép- és felsőfokú nyelvvizsgákra. Székesfehérvár: Lexika . 1997. Csizmadia Miklós / Szitnyainé Gottlieb Éva / Sz. Egerszegi Erzsébet: Nyelvtani gyakorlatok. Fordítás idegen nyelvre, fogalmazás. Budapest: Akadémiai Kiadó Rt. 1998. Dániel Ágnes: A fordítói gondolkodás iskolája. Budapest: Tankönyvkiadó. 1983. Kautz, Ulrich: Handbuch Didaktik des Übersetzens und Dolmetschens. München: Iudicium Verlag. 2000. |
||||
Tantárgyfelelős: Dr. Jákó MonikaOktatók: Barócziné
Nagy Terézia, Dr. Bikics Gabriella, Kegyesné Szekeres Erika, Kocsa Zoltán
Istvánné, Paksy Tünde, Sajgál Mónika,
Dr. Salánki Ágnes, Sztankovicsné Kovács Erika |
||||
Tantárgy neve C.b.2.
Nyelvészeti ismeretek
|
||||
|
Kredit: 13 |
Félévek száma: 4 |
Heti óraszám: ld az egyes
tantárgye-lemeknél |
Óratípus: 4 előadás 2 szeminárium |
Értékelés: 4 kollokvium 2 gyakorlati jegy |
|
Tantárgy leírása: A tantárgy célja egyrészt, hogy a hallgatók megtanulják rendszerezni, és elmélyítsék a korábbi tanulmányaik során a német nyelvről szerzett grammatikai ismereteiket. Az „Alapozó modul” „Grammatikai ismeretek” c. tantárgyeleméhez képest itt mindenképpen szem előtt tartjuk, hogy diákjaink – strukturált módon – elmélyülhessenek a német nyelv morfológiájának és szintaxisának ismereteiben. A tantárgy a következő tantárgyelemekből áll (minden tantárgyelemhez tartozik egy rövid leírás és minimális szakirodalmi lista): A német nyelv rendszere – áttekintés (előadás) – 2 óra
3 kredit A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék a mai német nyelv struktúráját, a már korábban tanult nyelvtani jelenségeket megtanulják rendszerezni, elsajátítsák az alapvető német nyelvészeti terminológiát. Az egyes előadásokon – bevezető jelleggel – rövid áttekintést adunk a német nyelv morfológiájáról, érintve az egyes szófajok legfontosabb ismérveit. Nagy hangsúlyt helyezünk közben a kontrasztivitás elvére (német és magyar nyelv hasonlóságai és különbségei – „tanszfer-„ és „interferens” jelenségek). A szófaji csoportosítást számos példán illusztráljuk. Az előadás – ily módon – elméleti előkészítést jelent a törzsképzés “Morfológia” és „Szintaxis” tanegységeihez. Kötelező olvasmányok: Engel, Ulrich:
Deutsche Grammatik. Heidelberg: Julius Groos Verlag. 1991. Forgács Erzsébet: Morphologie des Deutschen im Überblick. (Die Wortarten des Deutschen mit Ausnahme des Verbs). Szeged: Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiadó. 2004. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Berlin, München u.a.: Langenscheidt. 1993. Helbig, Gerhard /
Buscha, Joachim: Leitfaden der deutschen Grammatik. Leipzig: Verlag Enzyklopädie.
1992. Hentschel, E. – Weydt, H. 1990. Handbuch der deutschen Grammatik. Berlin. New York: de Gruyter Verlag. Morfológia (előadás) – 2 óra 2 kredit Az előadás célja, hogy részletesen megismertesse a hallgatót a német
nyelv alaktani rendszerével, bővítse az áttekintés során megismert német
nyelvű terminológiát. Az előadás tudatosítja és rendszerezi a hallgatók nyelvtani
ismereteit, rámutat a szerkezet és a funkció összefüggéseire. Az előadás
részletesen ismerteti az egyes német szófajok (ige, főnév, melléknév, névelő,
határozószó, névmások, kötőszavak, elöljárószavak) sajátosságait.
Jelentőséget tulajdonítunk a főbb szófajoknál az osztályozás szemantikai
szempontjainak, ill. utalunk az egyes szófajok szintaktikai szerepére. Kötelező olvasmányok: Duden, Grammatik der Deutschen Gegenwartssprache. Duden Band 4. Mannheim: Dudenverlag. 1984. Forgács Erzsébet: Morphologie des Deutschen im Überblick. (Die Wortarten des Deutschen mit Ausnahme des Verbs). Szeged: Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiadó. 2004. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Berlin, München u.a.: Langenscheidt. 1993. Sommerfeldt, Karl-Ernst: Einführung in die Grammatik der deutschen Sprache. Tübingen: Niemeyer. 1998. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Aula. 1996. Morfológia (szeminárium) – 2 óra 2 kredit A szeminárium célja a német szófajok alaktani sajátosságainak
áttekintése és használatuknak a gyakorlatban történő tudatosítása. A
kontrasztivitás figyelembe vételével gyakorolják a hallgatók a különböző
szófajok használatát, német nyelven alkalmazzák a morfológia terminológiáját.
A szemináriumokon a hallgatók rendszerezik meglévő nyelvtani ismereteiket,
képessé válnak a német szófajok helyes használatára. Kötelező olvasmányok: Bradean-Ebinger Nelu (Hg.) Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2003. Forgács Erzsébet: Morphologie des Deutschen im Überblick. (Die Wortarten des Deutschen mit Ausnahme des Verbs). Szeged: Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiadó. 2004. Hall, Karin / Scheiner, Barbara: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Deutsch als Fremdsprache. Ismaning: Verlag für Deutsch. 2000. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin u.a.: Langenscheidt. 1994. Kocsány Piroska / László Sarolta: Die Wortklassen des Deutschen. Budapest: Tankönyvkiadó. 1991. Szintaxis (előadás) – 2 óra 2 kredit Az előadás célja, hogy megismertesse a hallgatót a mondattan alapvető
fogalmaival, a német mondatok felépítésével, sajátosságaival. A tárgy
szervesen kapcsolódik a morfológiához, amennyiben itt a hallgatók a megismert
szófajok mondattani szerepével, a szórendi szabályokkal, az egyes szófajok
mondatban történő viselkedésével ismerkednek meg. Kötelező
olvasmányok: Bünting, K.-D. – Bergenholtz, H. 1979. Einführung in die Syntax. Grundbegriffe zum Lesen einer Grammatik. Königstein/Ts.: Athenäum Verlag. Duden, Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Duden Band 4. Mannheim: Dudenverlag. 1984. Engel, Ulrich: Deutsche Grammatik. Heidelberg: J.Groos.1992. Eisenberg, Peter: Grundriss der deutschen Grammatik. Band 2: Der Satz. Weimar: J. B. Metzler. 2001. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Berlin, München u.a.: Langenscheidt. 1993. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Aula. 1996. Szintaxis (szeminárium) – 2 óra 2 kredit A szeminárium célja, hogy – az előadás kísérőjeként - a hallgatót a
gyakorlatban is megismertesse a német mondatok felépítésével,
sajátosságaival. A kontrasztivitás szempontját figyelembe véve foglalkozunk a
tanórákon a mondatrészek, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok,
függőségi viszonyok elemzésével. Közben gyakorolják a hallgatók a mondatokat
összekapcsoló kötőszók használatát, tudatosítják a morfológiában megismert
szófajok mondattani szerepét. Kötelező olvasmányok: Bradean-Ebinger Nelu (Hg.) Deutsche deskriptive Übungsgrammatik.
Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2003. Hall, Karin / Scheiner, Barbara: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Deutsch als Fremdsprache. Ismaning: Verlag für Deutsch. 2000. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin u.a.: Langenscheidt. 1994. Zielinski, Wolf-Dietrich: ABC der deutschen Nebensätze. Ismaning: Hueber. 1995. Alkalmazott nyelvészet (előadás) – 2 óra 2 kredit Az előadás célja, hogy a hallgatók a korábbi, magyar ill. német nyelvű
általános elméleti nyelvészeti bevezetés után alaposabban megismerjék a mai
modern alkalmazott nyelvészet diszciplínáit. A félév során a hallgatók
elsajátítják a német alkalmazott nyelvészet alapvető terminológiáját. Az egyes
tudományterületeknek (didaktika-elmélet, kontrasztív nyelvészet,
nyelvtipológia, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás,
bilingvizmus/multilingvizmus, szociolingvisztika, nyelvpolitika,
neurolingvisztika, patolingvisztika, szaknyelvek/szaknyelvoktatás,
fordítástudomány, tolmácsolás, számítógépes nyelvészet, korpusznyelvészet,
kutatásmódszertan, stb.) ezen kurzus keretében egy vagy két előadást
szentelünk, miközben csupán arra vállalkozhatunk, hogy a hallgatók előtt az
adott szakterület leglényegesebb momentumait vázoljuk. Kötelező olvasmányok: Hufeisen, Britta / Neuner, Gerhard: Angewandte Linguistik für den fremdsprachlichen Deutschunterricht: eine Einführung. Berlin u.a.: Langenscheidt. 2003. Knapp, Karlfried (Hg.): Angewandte Linguistik: ein Lehrbuch. Tübingen, u.a.: Francke. 2004. Kühlwein, Wolfgang
(Hg.): Angewandte Linguistik heute: zu einem Jubiläum der Gesellschaft für
Angewandte Linguistik. Bern, Frankfurt/M. u.a.: Lang. 1990. Kühlwein, Wolfgang
(Hg.): Neue Entwicklungen der angewandten Linguistik. Tübingen: Narr. 1986. |
||||
|
Tantárgyfelelős: Dr. Jákó Monika Oktatók: Barócziné Nagy Terézia, Dr.
Bradean-Ebinger Nelu, Sajgál Mónika,
Dr. Salánki Ágnes, Sztankovicsné Kovács Erika |
||||
Tantárgy neve:
C.b.3. Irodalmi ismeretek
|
||||
|
Kredit: 7 |
Félév: 3 |
Heti óraszám: Ld. az egyes tantárgy-elemeknél |
Óratípus: 2 előadás 1 szeminárium |
Értékelés: 2 kollokvium 1 gyakorlati jegy |
|
Tantárgy leírása: A tantárgy elsősorban irodalomtörténeti ismereteket kíván közvetíteni, ezen kívül fontos célja, hogy a szövegelemzés és recepció alapvető eljárásait bemutassa és gyakorolja. Megismerteti a legjelentősebb XX. századi szerzőket és műveiket. A tantárgy a következő tantárgyelemekből áll (minden tantárgyelemhez tartozik egy rövid leírás és minimális szakirodalmi lista): A német nyelvű
irodalom fejlődése, korszakai, műnem és műfajtörténete (előadás) – 2 óra 3
kredit Az előadás rövid áttekintést ad a német nyelvű irodalom fejlődéstörténetéről a kezdetektől a jelenkorig. Célja, hogy felvázolja a különböző korszakok jegyeit, az irodalomtörténeti folyamatokat, e folyamatoknak a kultúra más részrendszereihez való viszonyait, az irodalom és más művészeti ágak közötti kölcsönhatásokat, intermediális közvetítéseket. Megismertet az irodalmi szövegek műnemek és műfajok szerinti tagolásával, a műfajok meghatározásának és tipológiájának nehézségeivel, az alapvető műfajok jegyeivel és történeti változásaikkal. Külön figyelmet szentel a német irodalom történetében egy-egy időszakban sajátos jelentőséggel bíró műfajoknak. Kötelező olvasmányok: Brunner, Horst / Rainer, Moritz: Literaturwissenschaftliches Lexikon. Grundbegriffe der Germanistik. Berlin: Erich Schmidt. 1996. Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Bd. 1-9: Reinbek: Rowohlt 1980ff. (Bd. 1 [750-1320]: 1988; Bd. 2 [1320-1572]: 1991, Bd. 3: [1572-1740]:1985, Bd. 4 [17401786]: 1980, Bd. 5 [1786-1815]: 1980, Bd. 6 [1815-1848]: 1980, Bd. 7 [1848-1880]: 1981, Bd. 8 [1880-1918]: 1982, Bd. 9 [1918-1945]: 1983), Bd. 10 [1945-1995]: Bern, Stuttgart, Wien: Haupt 1997 (UTB 1981). Kohlschmidt, Werner/ Mohr, Wolfgang (Hg.): Reallexikon der deutschen Literaturgeschichte. Bde 1-5. Berlin: de Gruyter. 2 1958. Lutz, Bernd (Hg.): Metzlers Autoren-Lexikon. Deutschsprachige Dichter und Schriftsteller vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Stuttgart: Metzler. 2 1997. Genette, Gérard: Einführung in den Architext. Stuttgart: Legueil. 1990. Hempfer, Klaus W.: Gattungstheorie. München: Fink. 1973. Irodalmi műfajok
(elemző szeminárium)– 2 óra 2 kredit A szeminárium az előadáson szerzett ismeretek alkotó alkalmazását célozza, a megismert fogalmak és tipológiák gyakorlati bemutatásával, jellegzetes szövegek műfajszempontú elemzésével tudatosítja a szövegelemzés ezen mozzanatainak jelentőségét, ennek során egy-egy szerző és válogatott szövegek értelmezésére kerül sor. Kötelező olvasmányok: Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man ein Gedicht? Stuttgart: Reclam 1990. Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man ein Drama? Stuttgart: Reclam 1992. Kahrmann, Cordula / Reiß, Gunter / Schluchter, Manfred: Erzähltextanalyse. Eine Einführung. Mit Studien- und Übungstexten. Frankfurt/M.: Hain 21991. Martinez, Matias / Scheffel, Michael: Einführung in die Erzähltheorie. München: C.H. Beck. 1999. Pfister, Manfred: Das Drama. München: Fink. 81994. A német nyelvű
irodalom a 20. században (előadás) – 2 óra 2 kredit Az előadás áttekintést nyújt a 20. század német nyelvű irodalmának lényeges vonulatairól, esztétikai koncepcióiról és a történeti-kulturális jelenségek és az irodalom kapcsolatáról. Bemutatja a századforduló különböző izmusainak (impresszionizmus, Jugendstil, újromantika, szimbolizmus, naturalizmus) egymásmellettiségét, konkurrenciáját, filozófiai és kulturális hátterét és kapcsolódási pontjaikat más művészetekhez. A dráma (Wedekind, Schnitzler) és líra (Nietzsche, George, Hofmannsthal, Rilke) változásainak tárgyalása mellett különös figyelmet szentel az epikai formák átalakulásának, a modern elbeszélés formáinak. Az első világháború utáni irodalmi tendenciák, pozíciókat és formák (expresszionizmus és más avantgárd irányzatok, a Weimari Köztársaság irodalma, az osztrák Első Köztársaság irodalma, a német irodalom 1933 és 1945 között) bemutatásában külön hangsúlyt kapnak a politikai-szociális meghatározottságok. A német nyelvű irodalom 1945 utáni korszakának, főbb esztétikai törekvéseinek tárgyalása alkalmat biztosít a modern ill. posztmodern irodalmi-esztétikai paradigmák bemutatására.
Kötelező olvasmányok: Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. 1980ff. Bd. 8 [1880-1918]; Bd. 9 [1918-1945]. Reinbek: Rowohlt 1982/1983; Bd. 10 [1945-1995]. Bern, Stuttgart, Wien: Haupt. 1997. Kiesel, Helmut: Geschichte der literarischen Moderne. Sprache, Ästhetik, Dichtung im zwanzigsten Jahrhundert. München: Beck. 2004. Petersen, Jürgen H.: Der deutsche Roman der Moderne. Stuttgart: Metzler. 1991. Schnell, Ralf:
Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945. Stuttgart: Metzler.
1993. Sprengel, Peter: Geschichte der deutschsprachigen Literatur 1900-1918. Von der Jahrhundertwende bis zum Ende des Ersten Weltkriegs. München: C.H. Beck. 2004. |
||||
|
Tantárgyfelelős: Dr. Orosz Magdolna Oktatók: dr. Kováts Judit, Dr. Molnár István, Paksy
Tünde, Pap Erika |
||||
Tantárgy neve: C.b.4.
Kultúra- és médiatudományi ismeretek
|
||||
|
Kredit: 6 |
Félévek száma: 2 |
Heti óraszám: Ld. az egyes tantárgye-lemeknél |
Óratípus: 1 előadás 1 szeminárium |
Értékelés: 1 kollokvium 1 gyakorlati jegy |
|
Tantárgy leírása: A tantárgy elméleti áttekintést nyújt a kultúra és média rendszeréről,
vizsgálja az egyes kultúrák kölcsönhatását, az egyes régiókon belüli kulturális
eltéréseket. A tantárgy a következő tantárgyelemekből áll (minden tantárgyelemhez tartozik egy rövid leírás és minimális szakirodalmi lista): Multimédia-intermedialitás
(szeminárium) – 2 óra 4 kredit A szeminárium célja, hogy irodalmi szövegek projektszerű feldolgozása
által tudatosítsa a hallgatókban a mediális különbségeket és hozzájáruljon a
hallgatók reflektáltabb médiahasználatához. A projektek során kiemelt
figyelmet szentelünk a vonatkozó internetes források felkutatásának és
feldolgozásának, külön vizsgálva azok tudományos értékét. A projekt másik
kiemelt aspektusa az intermedialitás, az irodalmi szövegek mediális
transzformációja a film- illetve színházi adaptációk esetében, melyek
feldolgozása során a formanyelvi különbségek kidomborítására helyezzük a fő
hangsúlyt. Kötelező olvasmányok: Ballhaus, Edmund (Hg.): Kulturwissenschaft, Film und Öffentlichkeit. Münster u.a.: Waxmann. 2001. Faulstich, Werner: Einführung in die Medienwissenschaft. München: Fink. 2002. Fischer-Lichte, Erika: Semiotik des Theaters. Eine Einführung: Das System der theatralischen Zeichen. Tübingen: Narr. 1998. Glaser, Renate (Hg.) Literaturwissenschaft – Kulturwissenschaft. Positionen, Themen, Perspektiven. Opladen: Westdeutscher Verlag. 1996. Hickethier, Knut: Film- und Fernsehanalyse. Stuttgart, Weimar: Metzler. 2001. Interkulturalitás (előadás) – 1 óra 2 kredit Az előadás célja, hogy tudatosítsa a hallgatókban a különböző kultúrák közötti kölcsönhatásokat és a más kultúrákkal szembeni nyitottság szükségességét. Tárgyalja a különböző kultúrák egymásra gyakorolt közvetlen és közvetett befolyását. Súlypontjai az egyes német nyelvű kultúrák közös gyökerei, kölcsönhatásuk, továbbá hatásuk a magyar kultúrára és más kultúrák befolyása a német nyelvűekre. Az előadás során szinkron és diakron szempontok egyaránt érvényesülnek. Kötelező olvasmányok: Drechsler, Paul: Interkulturalität – Grundprobleme der Kulturbegegnungen. Mainz: Studium Generale der Johannes-Gutenberg-Universität. 1999. Hahn, Alois/ Antweiler, Christoph: Interkulturalität als neues Paradigma. Trier: Univ. Trier. 1999. (=Trierer Beiträge 27) Mirtchev, Bogdan (Hg.): Interkulturalität und Nationalkultur in der deutschen Literatur. Dresden: w.e.b. 2004. |
||||
|
Tantárgyfelelős: Dr. Molnár István Oktatók: dr. Kováts Judit, Dr. Orosz Magdolna, Paksy Tünde, Pap Erika |
||||